Serdülőkorban fellépő pszichés zavarok- A szorongásos zavarok

A serdülőkor önmagában is rengeteg nehézséget és konfliktust hordozhat magában. A hormonális és testi változások mellett a fiatalnak meg kell küzdenie a benne dúló feszültségekkel, helyére kell tenni zavaros érzéseit, ezen kívül meg kell küzdenie a szülői és a kortársi elvárásokkal is. Be is kell illeszkednie a társadalomba úgy, hogy közben maga sem tudja hová szeretne tartozni.

A serdülőkor három legfontosabb feladata:

1. Szülőkről való fokozatos érzelmi leválás, elszakadás
2. A szexuális szerep személyiségbe való beépítése, az „új” identitás kialakítása és stabilizálása
3. A jövőbeli társadalmi szerepre való szocializáció (pályaválasztás, társadalmi normák beépítése a személyiségbe)

A serdülőkorban megjelenő leggyakoribb nehézségek:

• Indentitáskrízis: „Ki vagyok Én?”

Az önmeghatározás folyamatában elakadt serdülő komolyan sérülhet. Önértékelése labilissá válhat, megroppanhat, szorongása fokozódik. Ezért az identitás elérését nagyon fontosnak tekintjük a serdülők normális fejlődéséhez, amelyben nagy szerepet játszik a család, a kortársak, az iskolai környezet.

• Teljesítménykrízis: „Mi leszel, ha nagy leszel?”

Ideális esetben a serdülő beépíti jövőképébe a szülői, társadalmi értékeket. Gyakori jelenség azonban, hogy serdülőkorba lépő tanulóknál jelentős mértékű, időnként kritikus szintet elérő teljesítményzuhanás figyelhető meg. A teljesítményváltozást sok tényező befolyásolhatja, a szülők tanuláshoz való viszonya vagy a kortárscsoport egyre nagyobb befolyása.  Abban az esetben azonban, ha a tehetséges serdülő egyedül van kimagasló tanulmányi eredményével az adott környezetben, akkor a kortársakhoz, referenciacsoporthoz való igazodás dinamikája elkerülhetetlenül teljesítményromlást idéz elő nála, hiszen fontosabb a csoporthoz tartozás megélése, mint stréberként peremhelyzetre szorulni.

• Szociális gátlás:

Nem egy konkrét krízis, de azzá válhat, mert a serdülő nem tud beilleszkedni a kortárscsoportba, nem találja a helyét. Állandó meg nem értettség érzése keríti hatalmába, fél, hogy a másik nem elítéli, hogy nevetségessé válik, elpirul. Segítség nélkül szociális fóbia alakulhat ki.

• Pubertáskori drogfogyasztás (leggyakoribb oka a kíváncsiság és a csoportnormának való megfelelés. A háttérben sokszor van sérült családi kapcsolatrendszer).
• Evészavarok.
• Alvászavarok
• Szuicid fantáziák, szándék, kísérlet, cselekedet. A szuicid veszély jelei: reménytelenség, tartósan levert hangulat, negatív önkép, gyakori öngyilkossági gondolatok, tervezgetés, önsebzések, korábbi kísérletek.
• Szorongásos-depresszív tünetek (serdülőkorban a hangulatingadozások természetesek, de ha hosszabb ideig fennállnak arra, komolyan oda kell figyelni).

De mi is az a szorongásos zavar?

A szorongásos kórképek a normál félelmi reakció eltúlzott formái. Kialakulásukban az öröklött hajlam, a környezeti, közösségi hatások és a nevelés is szerepet játszik.

Milyen tünetek utalhatnak gyermekünk szorongására?

Serdülőkorban a szorongás jele lehet a fejfájás, hasfájás, a különböző étkezési zavarok, az iskolafóbia, a hirtelen rosszullét szervi ok nélkül, valamint a kényszeres tünetek (például a túl gyakori kézmosás).

Milyen szorongásformák léteznek?

• Elválási (szeparációs) szorongás: a gyermek szorong a szeretett személytől való elválástól vagy fél az egyedülléttől.
• Szociális fóbia: a gyermek szorong, ha a figyelem középpontjába kerül, fél a megszégyenüléstől mások társaságában, környezete vélt vagy valós figyelmétől.
• Specifikus fóbia: eltúlzott félelem bizonyos dolgoktól: állatoktól (például póktól, egértől, békától, kígyótól) vagy természeti jelenségektől (sötétségtől, mennydörgéstől) vagy betegségektől vagy bizonyos helyzetektől.
• Agorafóbia: a fiatal tart a zsúfolt, zárt vagy éppen teljesen nyílt helyektől, mert szorong amiatt, hogy nem tud onnan elmenekülni.
• Pánikzavar: a szorongás rohamokban jelentkezik, a fiatal kapkodja a levegőt, nem tud uralkodni a helyzeten, számos testi tünetet mutat: szédül, légszomja van, verítékezik, mellkasi vagy hasi fájdalmat is panaszolhat, kamaszok félhetnek a megőrüléstől, haláltól.
• Generalizált szorongás: a gyermek folyamatosan aggódik, félelmei túlzottak, és nem kötődnek meghatározott tárgyhoz vagy helyzethez.
• Kényszerbetegség: a fiatalok akaratuk ellenére rendszeresen visszatérő gondolatok, illetve cselekvések „törnek be” a tudatukba, amelyek zavarják a gyermekeket a napi életvitelükben. Amikor úgy érzik, hogy akaratuk ellenére valamilyen cselekvéssort újra és újra végre kell hajtaniuk, azt kényszercselekvésnek nevezzük.
• Poszttraumás stressz zavar: komoly lelki megrázkódtatást okozó eseményt (például erőszakos cselekmény, természeti katasztrófa) követően bekövetkező szorongás. Ha a gyermek traumán esett át vagy akár csak szemtanúja volt egy megrázó eseménynek, túlzott szorongás léphet fel nála.

Ha gyermekénél a felsorolt tünetek közül csak egyet is észrevesz, és azt tartósan néhány héten keresztül észleli, gyermekének támogatásra van szüksége, ezért keresse fel a házi gyermekorvost, vagy forduljon gyermekpszichiáterhez, pszichológushoz!

Mit tehet a szülő gyermeke szorongásának feloldása érdekében?

• Igyekezzen elfogadni gyermekét olyannak, amilyen! Gyermeke képes változni, fejlődni, de ahhoz gyakran külső segítségre és türelemre, támogatásra van szüksége.
• Ne állítson gyermeke elé elérhetetlen, számára irreális célokat! A gyermekkel szemben támasztott követelmények álljanak összhangban az értelmi, érzelmi és fizikális teljesítőképességével! A túlzott, a gyermek által teljesíthetetlennek érzett elvárások is okozhatnak szorongást.
• Figyeljen rá hogyan reagál gyermeke félelmére! A probléma felnagyítása éppúgy hátráltathatja a gyermeket az előtte álló feladat megoldásában, mint ha jelentéktelenebbnek tünteti fel azt, mint amilyen a valóságban.
• Legyen mindig érdeklődő, nyitott a gyermeke életében, vagy iskolai közösségében játszódó események iránt!
• Ne a saját véleményét erőltesse a gyermekre, hanem tegyen fel neki kérdéseket, hogy minél több információt nyerjen a problémájáról!
• Ossza meg a problémát a gyermekével foglakozó pedagógussal (óvónővel, tanító nénivel, osztályfőnökkel)! Próbálják közösen megtalálni a szorongás hátterében húzódó okokat!

Hol kaphat segítséget a hagyományos ellátásokon kívül?

• Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (LESZ) éjjel-nappal ingyen hívható segélyszáma: 116-123
• Kék Vonal gyermek-és ifjúsági telefonszolgálat a nap 24 órájában ingyen hívható segélyszáma: 116-111
• On-line, e-mail alapú, ingyenesen igénybe vehető, név nélküli tanácsadás elérhető a https://olet.aeek.hu címen. Segítséget lehet kérni 18 év alatti fiatalok lelki problémáival kapcsolatban, például: életvezetési, tanulási, viselkedési, függőségi, vagy egyéb gondok esetén. A tanácsadók 3 napon belül válaszolnak az üzenetekre.

Ezen kívül érdemes az iskolapszichológus, nevelési tanácsadó esetleg egy magán úton megkeresett pszichológus segítségét kérni. Ingyenes ellátás az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatoknál, illetve a békéscsabai Pszichológiai tanácsadó és mentálhigiénés gondozóban kérhető.

Forrás:

http://www.orfi.hu/uploads/dokumentumok/Betegtajekoztatok/2_szorongas_online.pdf

[powr-comments id="eec57849_1662629566540"]