Specifikus tanulási zavarok: diszkalkulia

 

A diszkalkulia jelentése számolászavar.A számolászavar a tanulási zavar egyik típusa, ebben az esetben a gyermeknek nem jelent problémát a betűk megtanulása, differenciálása, az olvasás, vagy az írás/helyesírás, annál inkább a matematikai feladatok értelmezése, megoldása.

A gyermekek többségénél az iskolába kerülve mutatkoznak meg a nehézségek, amikor a számokkal, műveletekkel találkoznak, számolási készségeik jelentősen elmaradnak az életkori és értelmi szintjüktől elvárhatótól.

A problémák leginkább második-harmadik osztályban jelentkeznek, amikor számkörbővítéssel, két-, háromjegyű számokkal való műveletvégzéssel, szorzó- és bennfoglaló táblákkal, mértékváltással ismerkednek a tanulók.

„A diszkalkulia nem hirtelen alakul ki, az első jelek már 6 éves kor körül megfigyelhetők. A szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud, vagy csak hibásan képes számlálni, nem érzi a mennyiségek közti különbségeket: nem tudja, mennyi a 3, az 5. Kisiskolás korban sok a hiba a megoldásokban, a gyerek lassan írja a leckét. Kedvetlen, hosszú unszolásra kezd neki a házi feladatnak vagy éppen dühös, agresszív lesz.” (http://www.oculocor.com/diszkalkulia.html)

„Mint a többi tanulási zavar esetén is a számolási gondokat, a rossz iskolai teljesítményt eleinte szintén a diák figyelmetlenségével, hanyag magatartásával magyarázzák. Hiába az egyre fokozódó szigor és odafigyelés a tanár vagy a szülő részéről, a probléma nem nyer megoldást. Korábban ugyanis semmiféle értelmi alulfejlettségre utaló jel nem mutatkozott. A fiatal viselkedése az egyre nagyobb súllyal rárakódó hiányosságok miatt csak romlik; szorongások okozta magatartászavarát, hiperaktivitását testi tünetei – gyakori fejfájás, hasfájás, stb.- tovább súlyosbíthatják.” (https://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/3994/a-szamolasi-zavar-diszkalkulalia)

A diszkalkuliának két típusa van. Szerzett diszkalkulia (külső sérülés, pl. baleseti sérülés következtében kialakuló) és a fejlődési diszkalkulia (örökletes).

Tehát a diszkalkulia ép intellektus mellett, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, mely örökletes és/vagy szerzett sérülés eredménye. Nem az intellektuális képességektől függ.

Tünetei:

  • Elemi műveletek végzése során mutatkozó nehézségek (összeadás, kivonás, bontás, pótlás).
  • Gondot okoz a szorzó-és bennfoglaló táblák megtanulása, emiatt sikertelen lehet az írásbeli szorzás, osztás.
  • Számolás során (még 10-es számkörben is) gyakran az ujjaikon számolnak, vagy eszközt használnak (számegyenes, számtábla, pálcikák stb…).
  • Összekeverik a matematikai jeleket.
  • Gyenge a számfogalmuk.
  • Többjegyű számok esetében felcserélik a számjegyeket.
  • Nehezen tudnak számokat összehasonlítani, több-kevesebb-ugyanannyit megállapítani.
  • Pontatlanság, megtorpanás mutatkozhat a mechanikus számlálásban (növekvő, csökkenő sor).
  • Bizonytalanul értelmezik a mennyiségi relációkat.
  • Gondot jelent a pénzkezelés, az idő leolvasása mutatós óráról.
  • Nehezen igazodnak el a naptárban, a menetrendeken.
  • Gondot okoz a térképolvasás.
  • Baj van az időérzékükkel, az időbeli tájékozódással.
  • Nehézséget jelent számukra a becslés (összeg, különbség, súly, távolság, idő…).
  • Problémát jelent a jobb és bal differenciálása, a keresztezőmozgások kivitelezése.
  • Nehezen tanulják meg és általában hamar elfelejtik a szabályokat, képleteket, sorozatokat.
  • Az eredmények kiszámolása az átlagosnál hosszabb ideig tart.
  • Kerülik a számokkal kapcsolatos játékokat.
  • Nehézséget jelent a matematikai szöveges feladatok értelmezése, számfeladattá alakítása, megoldása.

Fontos, hogy a szülő azonnal szakemberhez forduljon, mihelyt a diszkalkulia tüneteit észleli.

Minél hamarabb ismerik fel a problémát, annál hamarabb kezdődhet a fejlesztés.

A szakértői bizottságoknál részletes vizsgálatokkal (pszichológiai, gyógypedagógiai és szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatokkal) mérik fel a tanuló képességeit, és azt, hogy hol tart.

Diszkalkulia gyanúja esetén a szakértői bizottságoknál a DékányJudit–féle diszkalkulia pedagógiai vizsgálóeszközt vagy a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata nevű tesztet alkalmazzák, mely a gyermekek matematikai képességeinek vizsgálatára szolgáló mérőeljárás.

A szakemberek, amennyiben diszkalkulia gyanúja beigazolódik, a diagnózis felállítása után javaslatot tesznek a fejlesztési területekre, a fejlesztőfoglalkozások heti óraszámára. Ezekre építve kezdődhetnek meg a foglalkozások.

A diszkalkulia terápiája lassú, kis lépésekkel történik.

A foglalkozásokon eleinte a képességeket és a készségeket fejlesztik, jártasságokat alakítanak ki, először szemléltetéssel, cselekedtetéssel. Fejlesztik a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodást, az észlelést, a beszédet, a téri, síkbeli és időbeli tájékozódást, a saját testen való tájékozódást. Fokozatosan építik be a számokat, matematikai fogalmakat, szimbólumokat, jeleket, szabályokat. Mindezt sok-sok gyakorlással, cselekedtetéssel, szemléltetéssel, játékos feladatokkal. A számolás megtanulása mellett fontos, hogy a gyermek szorongását oldják, erősítsék a kitartását, az önbizalmát, önfegyelmét.

Ahhoz, hogy a tanuló önbizalma, önértékelése javuljon, sikerélményhez jusson, sok-sok biztatásra, dicséretre van szüksége. Mindezek mellett lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek arra, hogy olyan területeken is tevékenykedjen, ahol ki tudja bontakoztatni egyéb képességeit (például a sportban), esetleg művészi hajlamait.

A diszkalkuliás tanuló felmenthető a matematika tantárgyból az értékelés, minősítés alól.Amennyiben a tanuló szakértői vélemény alapján mentesül a matematika tantárgy értékelése és minősítése alól, akkor a Nkt. 56. § (2) bekezdése alapján, az érettségi vizsgán - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint -választhat másik tantárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy.

 

Forrás:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/3994/a-szamolasi-zavar-diszkalkulalia

http://www.oculocor.com/diszkalkulia.html

 

E havi Kérdezz - Felelek témánk: Specifikus tanulási zavarok: diszkalkulia

TOP