A szenzomotoros integrációs terápia

A szenzoros terápiákat, vagy mozgásterápiákat a szenzoros zavarok kezelésére, a tünetek enyhítésére, megszüntetésére fejlesztették ki.

Szenzoros zavarról olyankor beszélünk, amikor az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. A szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincs az agy szerkezetében tényleges sérülés, így ez nem jelent feltétlenül értelmi gyengeséget is. A legtöbb sajátos nevelési igényű gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Gyakori a szenzoros zavar együtt járása például az autizmus, a tanulásban -, és értelmileg akadályozottság, a beszédfejlődési zavar, a mozgásszervi sérülések, stb... esetén.

A szenzoros zavarok oka összetett. Feltételezhetően valamilyen születéskori vagy méhen belüli traumából, vagy kifejezett sérülésből származó oxigénhiányos állapotból adódhat.

Mi utalhat szenzoros zavarra?

-         mozgáskoordinációs problémák, a gyermek hamar elfárad, jellemző a laza izomtónus,

-         megkésett beszédfejlődés, hangképzési zavarok, az életkori átlagtól jelentősen elmaradó beszéd,

-         figyelemkoncentrációs problémák: könnyen térülő figyelem, rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni,

-         iskolai gondok, tanulási nehézségek,

-         magatartás- és viselkedésproblémák: agresszivitás, önbizalomhiány.

A szenzoros zavart általában társuló, kiegészítő terápiaként, fejlesztendő területként szokták kezelni, megnevezni a szakértői bizottságok. A mozgásfejlesztéseket tehát kiegészítésként alkalmazzák a gyermekek komplex terápiás fejlesztése során.

Szakszolgálatunknál alkalmazott szenzomotoros terápiák

Mindegyik szenzoros terápia, vagy mozgásfejlesztés lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése.

1. Szenzoros integrációs terápia (SZIT vagy Ayres terápia)

Egyéni és kiscsoportos formában (4-5 fő) is alkalmazható mozgásfejlesztés.

A terápiát 1972-ben Jean Ayres neuropszichológus dolgozta ki, tanulási- és magatartászavarokkal küzdő gyermekek számára. Azt feltételezte, hogy az ilyen problémák hátterében a különböző érzékelési csatornákból származó információk feldolgozásának zavara állhat, mely az idegrendszeri éretlenség következménye.

„A terápia alapelve, hogy az érzékletek leghatékonyabb integrációjához a mozgáson keresztül vezet az út. Olyan mozgáson keresztül, melyben a gyermek örömmel, játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalhatja meg a körülötte lévő világot, és önmagát. A mozgás során szerzett tapasztalatok hatására kialakulnak az adaptív válaszok. Ez a fajta mozgásterápia a szenzoros integrációs folyamatok és az egyensúlyrendszer közötti kapcsolatra épít.”

Magyarországon a SZIT meghonosítása elsősorban Varga Izabella és Szvatkó Anna (1993) érdeme. A 80-as évek második felétől Kulcsár Zsuzsanna és Varga Izabella foglalkozott a szenzoros intergrációs elmélettel, a gyakorlatban pedig a budapesti IX. kerületi Nevelési Tanácsadóban alkalmazták először ezt a terápiás formát.

A módszer a tanulási problémák, megkésett pszichomotoros fejlődés, diszlexia-diszgráfia gyanúja, túlmozgás, figyelemzavar, képességeik alatt teljesítő, lassú gyermekeknél javasolható.

2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DSZIT)

A terápiás eljárást Varga Izabella és Szvatkó Anna dolgozta ki, alapja pedig az Ayres- féle SZIT terápia.

A mozgásfejlesztés 2-8 éves gyermekek számára, egyéni és kiscsoportos formában történik.

„A terápia során a gyermek a játék és a mozgás segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszer az érését, saját magáról alkotott kép pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására.”

A szakember az órákat mindig a gyermek igényeihez igazítja.

A terápia azoknak a gyermekeknek segít, akik figyelem,- és tanulási gondokkal, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral, logopédiai problémákkal küzdenek. Kiegészítő terápiája lehet az autizmus spektrum zavarnak, étkezési problémáknak, figyelemzavarnak (ADHD), szorongásnak, viselkedési problémáknak, valamint halmozott sérülés esetében.

3. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)

Egyéni és csoportos formában történő mozgásfejlesztés, mely az idegrendszer érését elősegítő nagy- és finommozgást fejlesztő terápia. Már csecsemőkortól alkalmazható.

A terápia kidolgozója PhD. Dr. Lakatos Katalin.

A terápia előre megírt, kötött feladatsorokból áll, melynek során a meghatározott mozgássort a terapeuta beszéddel kíséri. Ez a terápia már csecsemőkortól alkalmazható. Ilyenkor a gyermek problémájának megfelelő, egyénre szabott feladatsorokat tanít be a terapeuta a szülőknek, akik otthoni feladatsort rendszeresen elvégzik, a szakember pedig meghatározott időközönként ellenőriz.

A csoportos formában történő mozgásfejlesztés 5 éves kortól ajánlott, legalább heti két alkalommal. A terápia során a mozgáskoordináció, a ritmusérzék, az érzékelés, észlelés, figyelemkoncentráció, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódás fejlesztése történik. Továbbá magában foglalja az egyensúly fejlesztését, a nagymozgások ügyesítését, a szem-kéz/szem-láb koordináció javítását, a beszéd-mozgás koordináció fejlesztését, valamint a szemponttartás, szempont követés fejlesztését.

Forrás:

http://02.fpsz.hu/tervezett-szenzomotoros-trening-tsmt/

https://www.arborek.hu/mozgasfejlesztes

http://02.fpsz.hu/tervezett-szenzomotoros-trening-tsmt/

[powr-comments id="c40202a7_1652700035248"]