Szakképzés 2020 - A szakképzési rendszer átalakulásáról
Sok diákot, szülőt érinthetnek a 2020. szeptember 1-jétől szakképzési rendszerben bekövetkező változások, melynek keretében többek között a szakgimnáziumok technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolává alakulnak. De mi változik meg ezeken a képzéseken a nevükön kívül?
Mindkét képzési terület első éve ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákbanezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi.
A technikumokban az öt év elvégzése után a tanulók egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A négy kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételiknél ugyanis a végzettségért járó pluszpontokon kívül előnyt jelenthet, hogy a technikusi vizsgájuk emelt szintű érettséginek felel meg.
A szakképző iskolában első év ágazati ismereteketadó képzés, az azt követő két évben duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi (esti tagozaton) vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére.
A képzésekben résztvevő tanulók ösztöndíjat kapnak, melynek összege a tanulmányi eredménytől függ.
Előnyként említhetjük, hogy 9. évfolyam után még átjárható a rendszer, így a pályaválasztás módosítható. Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul.
A szakképzés új alaprendszere:
A szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki. Ezek a funkciók elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák:
Orientációs év:
Kompetencia-fejlesztő év lehetőségének a bevezetése, azoknak a fiataloknak, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy az általános iskolát kompetenciahiánnyal fejezik be. Feladata nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés.
Dobbantó Program:
Az alapkompetencia-fejlesztő év célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.
Műhelyiskola:
A műhelyiskolában azok a fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik lemorzsolódnának, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskola a szakképzési HÍD- programot váltja fel.
Az iskolarendszerű képzések esetében az új szakképzési törvény legtöbb paragrafusa 2020. január 1.-jétől lépett hatályba és a 2020/21-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először. A változásokat felmenő rendszerben vezetik be.
Forrás: SZAKKÉPZÉS 4.0 – A SZAKKÉPZÉS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SZAKMAPOLITIKAI STRATÉGIÁJA, A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLASZA A NEGYEDIK IPARI FORRADALOM KIHÍVÁSAIRA (2019) Innovációs és Technológiai Minisztérium
https://www.nive.hu/Downloads/Hirek/DL.php?f=szakkepzes-4.0.pdf
[powr-comments id="b6543a49_1599211830256"]
TÁJÉKOZTATÁS
a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2019/2020-as tanévének nyári munkarendjéről, ügyeleti időpontjairól
Az Intézmény egész évben folyamatosan működik, a munkatervben rögzített ütemezéssel.
A rendkívüli helyzet miatt azonban a személyes jelenlétet igénylő feladatellátás2020. március 16-tól szünetelt.
Az egyes feladattípusok esetében lehetőséget igyekeztünk biztosítani, hogy a szolgáltatások elérhetőek legyenek a tanulók és szüleik számára, online formában, telefonos tanácsadással.
2020. június 2-től fokozatosan, az előírt egészségügyi szabályok megtartásával a szakszolgálati ellátások visszaállnak a szokásos munkarendre.
Az ellátás formájáról, a lehetőségekről az ellátást biztosító tagintézményeknél lehet érdeklődni telefonon vagy e-mail-ben.
Személyes ügyintézésre, indokolt esetben kizárólag előre egyeztetett időpontban van lehetőség.
Az ügyviteli telephelyre vagy tagintézményi telephelyre csak behívás alapján (írásbeli értesítés vagy egyeztetett időpont) léphetnek be a szülők, gyermekek, tanulók.
A foglalkozásokon, vizsgálatokon csak egészséges gyermekeket, tanulókat tudunk fogadni, mindenkit kérünk ennek betartására.
2020. július 1-től a szakszolgálati ellátás átáll a nyári munkarendre. A korábbi évekhez hasonlóan, szerdai napokon továbbra is ügyeletet tartunk, 8:00 óra és12:00 között.
Ezekben az időpontokban van lehetőség telefonos megkeresésre, valamint ügyintézésre, esetleg szakemberrel, szakértővel való találkozásra előre egyeztetett időpont alapján.
Természetesen postai úton, e-mail-ben továbbra is folyamatosan fogadjuk a megkereséseket.
Az ügyeleti napok időpontja honlapunkon megtalálható lesz. Az időpontok 2020. június 30-ig kerülnek feltöltésre.
A továbbiakhoz mindenkinek jó munkát, a nyári szünetben jó pihenést, kikapcsolódást, kellemes feltöltődést kívánunk!
TÁJÉKOZTATÁS
az országban kialakult rendkívüli helyzet következtében fellépő, pedagógiai szakszolgálatokat érintő változásokról
A koronavírus miatt kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel, a vírus terjedésének megakadályozása és mindannyiunk egészségének megóvása érdekében a pedagógiai szakszolgálatoknál a személyes jelenlétet igénylő feladatellátás 2020. március 16-tól szünetel!
Általános szabály, hogy a pedagógiai szakszolgálatok nem fogadnak tanulókat sem egyesével, sem csoportos formában.
Szolgáltatásainkat igénybe tudják venni telefonos tanácsadás formájában, e-mailen és Messenger segítségével.
A foglalkozások folytatásához személyes, egyénre szabott írásbeli segítséget állítunk össze az otthoni gyakorlásokhoz.
Az egyes feladattípusok esetében az alábbi lehetőségekkel igyekszünk biztosítani, hogy a szolgáltatások a továbbiakban is elérhetőek legyenek a tanulók és szüleik számára:
1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás: Kizárólag online eszközökkel folyik elsősorban a tanácsadás, de a fejlesztés, gondozás tevékenysége is a pedagógiai szakszolgálatoknál.
A korai fejlesztés területén belül a mozgásfejlesztés és a gyógypedagógiai fejlesztés e-mailen keresztül valósul meg, ezen kívül a szakembereink lehetőséget biztosítanak telefonon vagy Messengeren keresztüli konzultációra, igény esetén videóhívásokkal segítik a szülőket.
2. Szakértői bizottsági tevékenység: A személyes találkozást igénylő diagnosztizáló vizsgálatok határozatlan ideig szünetelnek. A már gondozásunk alatt álló gyermekek, tanulók újabb szakértői véleményének elkészítéséhez (felülvizsgálati eljárás), ha a rendelkezésre álló dokumentumokból a szükséges információk egyértelműen megállapíthatók, a tanuló újabb vizsgálata mellőzhető, így a következő időszakra szóló javaslatokat el tudjuk készíteni.
3. Nevelési tanácsadás: Digitális, online eszközökkel folyik a tanácsadás szolgáltatási tevékenysége a pedagógiai szakszolgálatoknál. A megfelelő programok segítségével kollégáink videóhívások útján, telefonon folytatják a tanácsadásokat.
4. Logopédiai ellátás: A kliensek egy részével, ahol a feltételek adottak, valós idejű online jelenléttel működik az ellátás, olyan platformok segítségével, amelyek lehetővé teszik a videótelefonálást. Több kliens esetében más online csatornák segítségével tudjuk a feladatokat eljuttatni a szülőkhöz.
5. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás: Digitális, online eszközökkel folyik a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szolgáltatási tevékenysége. E-mailben, Messengeren, igény esetén videóhíváson keresztül tartjuk a diákokkal és szüleikkel a kapcsolatot és küldjük számukra a teszteket, információs anyagokat. A személyes találkozást igénylő részek jelenleg szünetelnek, ezek pótlására a rendkívüli helyzet megszűnését követően kerül sor.
6. Konduktív pedagógiai ellátás: Digitális, online eszközökkel folyik az ellátás, kiemelten a tanácsadás tevékenység a pedagógiai szakszolgálatoknál.
7. Gyógytestnevelés: Tekintettel arra, hogy a köznevelési intézmények zárva tartanak, az ezzel kapcsolatos szolgáltatás határozatlan ideig szünetel. Gyógytestnevelési digitális oktatási segédanyagok online eljuttatása lehetséges a tanulók számára.
8. Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás: A pedagógiai szakszolgálatoknak elsősorban szakmai koordinációs szerepe van ebbena szolgáltatásban, ezt online keretek között, személyes érintkezés nélkül oldjuk meg.
9. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozás: A többi területhez hasonlóan digitális, online eszközökkel folyik a tehetséggondozó tevékenység megvalósítása a pedagógiai szakszolgálatoknál.
Kollégáink minden erejükkel azon vannak, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek a szülőknek, gyerekeknek és a pedgógusoknak egyaránt.
Több településen közösségi oldalon keresztül tájékoztatják az intézményeket, az ellátásban lévő gyerekeket és szüleiket, minden héten ezekre a felületekre vagy Google Drive-ra töltik fel az aktuális feladatlapot, segédanyagot. Több kollégánk a hátrányos helyzetű, internettel, számítógéppel nem rendelkező tanulóknak a postaládájukba juttatja el a feladatlapokat, hogy az ő ellátásuk is biztosítva legyen.
A kialakult vészhelyzet ideje alatt kérdéseiket a szakértői bizottságnak feltehetik telefonon 8:00-16:00-ig az alábbi telefonszámon: 06-66/530-204
Kép:
https://www.startapro.hu/data/image/030/117/973/30117973_640x480_1569435705.jpg
[powr-comments id="750c71ff_1588675112810"]
TUDNIVALÓK
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatáról, a felülvizsgálatokra jelentkezés határidejéről.
A szülők és a pedagógusok nevelőmunkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmények feladatainak ellátását a pedagógiai szakszolgálatok segítik.
A szakszolgálatunk működése köznevelési alapfeladat, szolgáltatásunk támogatja, elősegíti a gyermekek, tanulók harmonikus fejlődését, az életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén optimális részvételüket a köznevelésben.
Szakszolgálatunk alapfeladatait a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről jogszabály előírásai szerint szervezi.
Annak megítélését, hogy egy gyermek, tanuló az intézményes nevelésében az alapellátáson kívül igényel-e egyéb pedagógiai bevatkozást, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenység szakszolgálati feladat keretében segíti.
A szakértői bizottság, szakértői bizottsági tevékenység keretében szakértői véleményt készít a gyermek/tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai/gyógypedagógiai, szükség esetén orvosi vizsgálata, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex vizsgálat alapján. Javaslatot tesz a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára, helyére, a szükséges szakemberre, annak feladataira, valamint meghatározza a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját.
Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálatok alapján elkészített szakértői bizottsági javaslatokat a jogszabályban meghatározott időpontokban kötelezően felülvizsgálja a gyermek, tanuló gondozását ellátó szakértői bizottság.
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók felülvizsgálatát a székhelyintézményben működő szakértői bizottság látja el, míg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) miatt szakszolgálati gondozás alatt álló gyermekek, tanulók felülvizsgálatát a járási szakértői bizottságok végzik [15/2013. (II.26.) EMMI rendelet].
Fejlődést nyomon követő felülvizsgálat
A kötelező felülvizsgálat időpontja megtalálható a szakértői véleményben.
A szakértői véleményben foglalt javaslatok annak a tanévnek a végéig érvényesek, amely tanév végéig el kell végezni a felülvizsgálatot.
A soron következő, esedékes, kötelező felülvizsgálatról a gyermek, tanuló intézménye (óvoda vagy iskola) írásban értesíti az illetékes szakértői bizottságot a gyermek, tanuló adataival a felülvizsgálatot megelőző tanév/nevelési év végén, június 30. napjáig [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet].
A soron következő felülvizsgálati időponton kívül, bármikor kezdeményezheti a felülvizsgálatot a szülő vagy a nevelési, oktatási intézmény a szülő egyetértésével, ha a gyermek, tanuló állapota alapján ez szükséges [15/2013. (II.26.) EMMI rendelet].
Itt fontos azonban megjegyezni, hogy nem végezhető el újabb vizsgálat az előző vizsgálatot követő hat hónapon belül.
Milyen nyomtatvány használható a felülvizsgálatra jelentkezéshez?
Szakszolgálatunk a vizsgálatok gördülékenyebb szervezése érdekében elkészítette a felülvizsgálatokhoz kapcsolódó kérdőívet korcsoportos jelzéssel (óvodásokra, iskolásokra vonatkozó információk).
A kérdőív alapján információt szerzünk azokról a fontos tényezőkről, amelyek a pedagógiai beavatkozás és a környezeti feltételek, valamint az eltelt időszak történései valamilyen formában befolyásolhatták a jelenlegi állapotot.
Ilyen pl.:
Milyen szinten képes megfelelni a tantárgyi követelményeknek?
Mi a gyakorlata a tantárgyi felkészülésnek? Mennyire volt rendszeres az iskolai jelenléte? Milyen segítséget kapott az alapellátáson kívül – érvényesült-e a szakértői javaslatokban megfogalmazott ellátás?
Mi a tapasztalata az óvodapedagógusnak, szakos pedagógusoknak, a fejlesztést végző pedagógusoknak és természetesen a szülőknek.
Egy beindított ellátásnak a sikerességét bármely tényező módosíthatja, amit a felülvizsgálatok során mérlegelni szükséges.
Ezért fontos, hogy már a felülvizsgálat szervezése előtt rendelkezzünk ezekkel a tapasztalatokkal, hiszen a felülvizsgálat során alkalmazott vizsgálatok, eljárások nagymértékben függhetnek ettől az információtól.
A szakértői bizottságok kiemelten támaszkodnak a szülőktől és nevelési-oktatási intézményektől érkezett jelzésekre.
A kérdőívet megtalálja és letöltheti a honlapunk „dokumentumok – nyilvános dokumentumok” mappájában.
Mi történik a felülvizsgálat során?
A beérkezett jelzéseket problémacsoportok szerint megkapja a vizsgálatot végző szakember team. A leendő vizsgálatok tartalmát a kérdőívben található információk határozzák meg. Általánosan elmondható, hogy a felülvizsgálat az eddig alkalmazott módszerek, eszközök beválásának megítélésére, az állapotkimozdulásra irányul, így nem minden esetben történik teljes körű, komplex felülvizsgálat.
A felülvizsgálat lehet pszichológiai irányultságú – a képességek profiljának feltérképezése, viselkedéses jellemzők azonosítására. Minden esetben pszichológus végzi.
Lehet pedagógiai irányultságú – az olvasási, írási, számolási jellemzők változásainak megállapítására. Ezen túl ide tartozik azoknak az információknak az összegyűjtése is, ami a nyelvi kommunikációra, feladatértésre, önállóságra, feladattartásra, kitartásra és az alkalmazható pedagógiai módszerek meghatározására irányul. Ez a vizsgálati eljárás hasonlít leginkább az óvodai foglalkozásokra, iskolai tanórákra. Ezeket a vizsgálatokat általában gyógypedagógus végzi.
A felülvizsgálatok kiterjedhetnek a beszéd- és a mozgás jellemzők kontrollálására is. Ebben az esetben logopédus és szomatopedagógia szakos gyógypedagógus vagy konduktor találkozik a gyermekkel, tanulóval.
A felülvizsgálatok során megállapított változások vagy stagnálások adják alapját a korábbi véleményben megfogalmazottak módosítására, új javaslatok megfogalmazására.
Forrás:
[powr-comments id="c0f362da_1585759373067"]
GYÓGYTESTNEVELÉS
„A tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés órára kell beosztani.” (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet)
A feladat ellátását a pedagógiai szakszolgálat segíti.
„A gyógytestnevelés komplex pedagógiai környezetbe, nevelési, oktatási folyamatba ágyazott testnevelés tanóra, mely az adott elváltozás célzott terápiája mellett preventív és korrekciós célokat is szolgál a gyermek testi képességeinek, mozgásműveltségének fejlesztése által, továbbá kialakítja a sportolás iránti igényt.
Olyan tantárgy, amelynek révén a gyermek képességei és kompetenciái szervezett, tudatos, kollektív formában történő fejlesztése nevelési feladatokba illesztve történik. A gyógytestnevelés speciális testnevelési forma, amely az iskolaorvosi szakvélemény alapján jól definiált, de bizonyos súlyossági fokozatot még meg nem haladó, kórós állapotú, valamint prevencióra szoruló gyermekek mozgásterápiával való kezelését szolgálja.”
Mikor lehetséges testnevelés mellett vagy helyett gyógytestnevelés?
- Észlelés (érintett, gondviselő, pedagógus)
- Szűrés (védőnő, orvos)
- Diagnosztizálás (iskolaorvos, szakorvos)
- Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozás, gyógytestnevelés (a szakorvosi javaslat vagy iskolaorvosi javaslat alapján szakszolgálat szervezésében - gyógytestnevelő)
- Felülvizsgálat (iskolaorvos, szakorvos)
A gyermekek fejlődése érdekében már a tanév elején el kellene kezdeni a szakorvosi vagy iskolaorvosi szűrés alapján javasolt gyógytestnevelés foglalkozásokat. A tapasztalat azonban nem ezt mutatja. A szűrővizsgálatokra sokszor csak szeptember-október hónapokban kerül sor, így lényegesen később kapják meg a gyerekek a szükséges ellátást.
A gyógytestneveléssel, a szűrésekkel és az ellátással kapcsolatos előírásokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza:
„A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyítettvagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje
142. § (1) *A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
Az orvosi vélemény szerint szükséges (ez lehet részben gyógytestnevelés – ekkor legfeljebb 3 óra szervezhető szakszolgálat keretében, vagy teljes egészében, ilyenkor a testnevelés óra helyett kizárólag gyógytestnevelésben részesül a tanuló) gyógytestnevelést kizárólag a pedagógiai szakszolgálat láthatja el.
A pedagógiai szakszolgálat által szervezett gyógytestnevelés óraszámát az iskola által vagy szülő által megküldött javaslatok alapján tervezi meg a következő tanévre a tagintézmény. A szakszolgálat nem lát el könnyített testnevelést, így az az iskola feladata továbbra is. A könnyített testnevelés és gyógytestnevelés nem azonos ellátási formák, össze nem vonható ellátások.
(3) * A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.
(4)* Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
A testnevelés órát részben vagy egészben kiváltja tehát a gyógytestnevelés, így kötelező tantárgyként a teljesítmény, értékelésre kerül.
A testnevelés óra követelményeinek teljesítésére készített értékelés a gyógytestnevelés figyelembe vételével az alábbiak szerint történik:
(5) * Amennyiben a tanuló
- csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,
- gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.”
Forrás:
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142.§
- Gunda A., Pataky O., Pánger A., Somogyiné K.I: A gyógytestnevelés szakszolgálati protokollja, Budapest (2015.)
Kérdése van? Szóljon hozzá a témához:
[powr-comments id="b80b3bbf_1583153281286"]
PÁLYAVÁLASZTÁS
Fontos dátumok és tudnivalók a középiskolába és felsőoktatásba jelentkezőknek
A januári-februári hónap sok feladatot tartogat a továbbtanulás előtt álló diákok számára.
A központi felvételi írásbeli vizsgák lezajlását követően a nyolcadik osztályos diákok számára elérkezett az idő jelentkezési lapok kitöltésére és leadására.
Az általános iskolák jellemzően 2020. január elején, de legkésőbb február közepéig összegyűjtik nyolcadikos diákjaik továbbtanulási szándékait, és ezek alapján legkésőbb 2020. február 19-ig a KIFIR rendszerben előállítják a felvételi lapokat. A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre. A postára adását ebben az esetben az általános iskola végzi, a postára adás határideje: 2020. február 19. Fontos tudni, hogy a felvételi eljárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg.
Egyes középiskolák szóbeli vizsgákat is tarthatnak, melyeket 2019. február 24. és március 13. között rendeznek meg, erről azonban minden érintett diákot értesítenek.
2020. március 19. és 20. között a tanulóknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt. Az új tanulmányi terület felvételéhez az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés is szükséges! Módosító tanulói adatlapot kell kitölteni, amit a módosítást követően ki kell nyomtatni, alá kell írni és postára kell adni a megadott címre. A módosító adatlap előállítását és postára adását szintén a tanuló általános iskolája végzi.
A Hivatal 2020. április 23-ig elkészíti, és a középfokú iskoláknak megküldi a hivatalos végeredményt (az egyeztetett felvételi jegyzéket).
A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, 2020. április 30-ig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek (szülőnek), továbbá az általános iskolának.
A tanév második féléve nemcsak a középiskolába jelentkező diákok számára tartogat fontos határidőket és teendőket, a felsőoktatásba jelentkező tanulóknak is lényeges, hogy észben tartsák az alábbi dátumokat:
Az első és legfontosabb dátum a 2020. február 15. éjfél, ugyanis eddig jelentkezhetnek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire.
Jelentkezni kizárólag az E-felvételi rendszerén keresztül lehet. A felsőoktatásba történő jelentkezés online felülete a jelentkezési határidőig folyamatosan a jelentkezők rendelkezésére áll. A rendszerben az adatok elmenthetők, így nem szükséges egyszerre minden információt megadni, mert az űrlapok kitöltése bármikor folytatható.
A jelentkezés hitelesítésének határideje öt nappal később, 2020. február 20-án van. A hitelesítés legegyszerűbb módja az Ügyfélkapuval történő hitelesítés, de lehetőség van az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adására is (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).
A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Amennyiben ennek során megállapítják, hogy a jelentkező a felvételi jelentkezési kérelmet hiányosan nyújtotta be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz 2020. június 25-ig felszólítást kap a hiányok pótlására. A hiánypótlás E-felvételiben történő megjelenéséről a Hivatal e-mailben értesíti a jelentkezőket. A jelentkező a hiányzó dokumentumokat legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb 2020. július 9-ig) pótolhatja.
A ponthatárok és a felvételi eredmények kihirdetése várhatóan 2020. július 23.
A felvételi határozat közlése postai úton vagy e-mailben legkésőbb 2020. augusztus 8.-ig érkezik meg.
A felvételi eljárások folyamatáról, a határidőkről, valamint a szükséges dokumentumokról a www.oktatas.hu oldalon, valamint a www.felvi.hu. honlapon olvashatnak bővebben.
Forrás:
https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/aktualis/20A_jelentkezesi_idoszak
https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2020A
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozepfoku_felveteli_eljaras_informacioi
Szóljon hozzá, kérdezzen bátran:
[powr-comments id="f9868d08_1581585108623"]
TANKÖTELEZETTSÉG
Tankötelezettség kezdési időpontjának módosítása a 2020. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltött gyermekek esetében
A 2020. január 1-jén hatályba lépő, tankötelezettséget érintő törvényi szabályozás kapcsán több alkalommal keresték meg szülők, óvónők, óvodavezetők a Szakértői Bizottságot.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a pedagógusok, mind a szülők részéről nagy a bizonytalanság a témával kapcsolatban, ezért összegeztük az Oktatási Hivatal által közzétett fontosabb tudnivalókat.
Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő (szülő/gyám) kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.
Amennyiben az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága 2020. január 31-e előtt kiállított szakértői véleménye tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek további egy nevelési évig maradjon óvodai nevelésben, a jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a törvényes képviselő kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál. Ebben az esetben a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A törvényes képviselőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakértői véleményét a gyermek óvodájában mielőbb be kell mutatnia, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.
Amennyiben 2020. január 31-e előtt elkészített szakértői vélemény a gyermek esetében nem áll rendelkezésre, az Oktatási Hivatalhoz lehet kérelmet benyújtani.
A kérelem benyújtására legkésőbb 2020. január 31-ig van lehetősége a törvényes képviselőnek. A szülő/gyám a kérelmét az Oktatási Hivatal honlapján elérhető informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött, majd kinyomtatott és aláírt vonalkódos adatlapon nyújthatja be. A kérelmeket postai úton kell az Oktatási Hivatalnak megküldeni.
A tankötelezettség megkezdésének halasztása ügyében kezdeményezett eljárás kérelemre indul, melyet kizárólag a törvényes képviselő nyújthat be. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy közös szülői felügyelet esetén a másik szülő hozzájárulásával jár el.
A kérelem kötelező tartalmi elemei (a kérelemben nevesített gyermek pontos beazonosíthatósága előfeltétele a kérelem elbírálásának, ezért az Oktatási Hivatal honlapján elérhető kéreleműrlapot kell alkalmazni):
- a kérelmező (szülő/gyám) adatai
- a gyermek személye adatai
- az óvoda adatai, amellyel a gyermek jogviszonyban áll
- indoklás
- kérelmező nyilatkozata arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására.
Csatolni kell a kérelemhez az alátámasztó dokumentumok másolatát is (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakértői véleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány, stb.), amennyiben rendelkezik ilyennel.
/Forrás: www.oktatas.hu/kozneveles/tankotelezettseg_halasztasa/
Kérdése van? Szóljon hozzá a témához:
[powr-comments id="3a511ebc_1581587960762"]