Serdülőkori mentális problémák: a Covid hatása

A koronavírus járvány következtében meghozott hol szigorúbb, hol enyhébb korlátozó intézkedések, a karantén időszakok, valamint az online oktatás felfüggesztését követően sokan tették fel a kérdést, vajon milyen befolyással voltak/vannak/lesznek ezek az intézkedések a fiatalok mentális és fizikai egészségére?

Mi történik vajon a kamaszokkal a járványhelyzet idején?Mi lesz a legfontosabb életkori feladataikkal, például a családi- és a kortárs kapcsolatok változásaival vagy éppen az identitás alakulásával, hiszen az elszigeteltség és az érintkezési korlátozások olyan változásokat hozhatnak létre a mindennapi társas környezetben, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik a gyermekek és serdülők mentális egészségét?

Az izolálódás magában rejtheti a személyes növekedés és a család összetartásának erősödését is, azonban előnyei eltörpülhetnek a felmerülő hátrányokhoz képest. A serdülőkorban jelentkező szorongás, a társakkal való kapcsolattartás hiánya és a stressz szabályozására rendelkezésre álló még csekélyebb lehetőségek mellett a szülők/gondozók mentális érintettsége is fokozott kockázati tényező lehet, főként speciális nevelési igényű, egyéb problémával (pl. értelmi elmaradással, pszichés zavarral) küzdők esetében (Bognár, 2021).

A Publicus Intézet által végzett országos kutatás szerint a megkérdezett magyar szülők fele érzi úgy, hogy gyermeke mentális egészsége romlott a járvány alatt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. Leginkább a kamaszokat érintette negatívan a helyzet: a 11-18 évesek szüleinek 55%-a tapasztalta valamilyen mértékben az alvászavar és a „befele fordulás” felbukkanását. Ebben a korosztályban a szülők 26%-a szerint gyermekük figyelme könnyebben elterelődött, 25% úgy tapasztalta, hogy a gyermek könnyen dühbe gurult, 23% pedig a kamasz motiválatlanságára panaszkodott. Nagyot ugrott a számítógépezéssel töltött idő is: a legkisebbek 53%-kal, a legnagyobbak 62%-kal több időt töltöttek a gép előtt, mint a járvány előtt. A kutatás szerint minden harmadik magyar családban nőtt a feszültség a járvány hatására, a felnőttek 40%-a türelmetlenségről és a minőségi idő hiányáról számolt be. Nagyjából minden tizedik család szembesült olyan problémával, ami megnehezítette az online tanulást.

A kutatás eredményeiben kirajzolódott, hogy az egyszülős háztartásokat nehezebben érintették a járvány mentális vonatkozásai, ezen kívül az adatok alapján elmondható, hogy minél alacsonyabb jövedelemből gazdálkodott a család, annál jobban ki volt téve a mentális kockázatoknak. A 11-18 éves korosztály esetében például az alacsony jövedelmű családokban jóval magasabb – 35%-os – arányban számoltak be a szülők arról, hogy a kamasz gyermekük szorong – míg ez az arány a közepes vagy magasabb jövedelmű családok esetén 15%. Hasonló különbség mutatkozott meg, amikor az elbizonytalanodásra, a barátkozásra, a lehangoltságra kérdeztek rá. (Publicus Intézet, 2021)

Balázs Judit gyermekpszichiáter által vezetett, az ELTE Pedagógiai- és Pszichológiai Karán működő, Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport online kutatásai keretében foglalkozik a pandémiás élethelyzethez kapcsolódó tényezők felmérésével serdülők körében. Balázs Judit szerint „a fiataloknál nő a szorongásos zavarok, így a generalizált szorongás, a pánikzavar, az agorafóbia, továbbá a hangulatzavarok, például a depresszió, valamint a szerhasználat, mint az alkohol és egyéb pszichoaktív szer, abúzus és dependencia előfordulási gyakorisága.” (Artner, 2021)

A gyermekpszichiáter tanácsa alapján első lépésként nagyon egyszerű dolgok is segíthetnek, amelyek közhelyszerűek, de mégsem evidensek: az elég alvás, az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás. Ezek pandémia nélküli élethelyzetben is fontos dolgok, de most különösen.A környezet is segíthet, fontos, hogy a család, a barátok, felismerjék, hogy nincs jól a családtagjuk, ismerősük és támogassák őt abban, hogy szakemberhez forduljon. A széles körű pszichoedukáció, információátadás a fiataloknak, a szülőknek, a pedagógusoknak is segíthet mindebben.Fontos, hogy ezek az emberek eljussanak a megfelelő ellátó rendszerben pszichológushoz, pszichiáterhez és megkapják a megfelelő segítséget. A szorongásos, depressziós kórképek kezelhetők gyermek-, serdülő- és felnőttkorban is, pszichoterápiával, súlyos esetben kombinált terápiával is. (Artner, 2021)

A járványügyi beavatkozási, megelőzési lehetőségek kapcsán korábbi, kamaszkori viselkedésváltozást célzó programok áttekintése révén is igyekeztek felderíteni, vajon mivel támogathatók a fiatalok leginkább ebben az időszakban, amikor a szabályok betartatása és a normál fejlődés ívén lavíroznak. Úgy tűnik, hogy a serdülők számára az önállóságukra alapozó teendőkkel járó beavatkozások voltak a legsikeresebbek (például dohányzás/szerhasználat csökkentését célzó kampányokba való szervezői szintű bevonásuk).Mindezekből kiindulva érdemes lehet az aktuális, szélesebb körű kortárs kapcsolódási és befolyásolási lehetőségeket biztosító felületek felhasználásán gondolkodni. (Bognár,2021)

Felhasznált forrás:

https://publicus.hu/blog/szorongast-depressziot-alvaszavart-okozott-a-gyerekek-koreben-a-jarvany/

Artner, Sz. (2021). Szorongásos zavarok, depresszió, pánikzavar – ezt okozhatja a pandémia a fiatalok körében. Elérhető: https://magyarnarancs.hu/lelek/szorongasos-zavarok-depresszio-panikzavar-ezt-okozhatja-a-pandemia-a-fiatalok-koreben-236872

Bognár Vivien (2021) Serdülőkori mentális egészség a koronavírus-járvány idején. Elérhető: https://gyogyhirek.hu/serdulokori-mentalis-egeszseg-koronavirus-jarvany/

Kép: https://www.portfolio.hu/global/20220802/szlavik-janos-poszt-covid-tunetek-alakulhatnak-ki-a-gyerekeknel-559149

Kérjük ossza meg velünk tapasztalatát, véleményét!

[powr-comments id="4e2f0bf6_1668332373352"]