Állat-asszisztált terápiák: A kutyás terápia

Az állat-asszisztált terápiát, mint módszert Boris Levinson, amerikai gyermek-pszichoterapeuta dolgozta ki az 1960-as években. Először érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyításában segítette Jingles nevű kutyája. (Véletlenül jött rá, hogy a kutya jelenléte milyen hatással van kis páciensére.) A módszert később kiterjesztette súlyos, gyógyíthatatlan betegek támogatására (enyhítette a depressziót), valamint idősekre, akiknél az egyedüllét és magány miatti szellemi és fizikai leépülést tudta gátolni/lassítani az állatterápia segítségével. Sikerének köszönhetően az állatok bevonásával végzett terápiás munka igen széles körben elterjedt világszerte Hazánkban közel tíz éve kezdődtek el kutatások az ember-állat közötti kapcsolat tanulmányozásáról etológusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, kutyakiképzők és számos más szakember közreműködésével. (https://mondjunkmancsot.hu/kutyas-terapia)

A kutyás terápiáról, annak jelentőségéről Tarr Erzsébet gyógypedagógust, kutyás terapeutát (terápiás kutya felvezetőt) kérdeztük.

1. Miért alkalmas a kutya terápiás munkára, foglalkozásra?

A kutya nagyon régóta az ember hűséges társa. Jó az alkalmazkodó képessége, könnyen tanítható. Nagy az igénye a törődésre, játékra. Gyorsan megtanulja az emberi testbeszédet, a metakommunikatív jeleket, képes szemkontaktust felvenni, megérteni az emberi viselkedést. Könnyen szocializálható, jól alkalmazkodik szociális szabályokhoz, nagy a valakihez tartozás igénye.

2. Hogyan választják ki a terápiás kutyákat? Milyen fajták, egyedek alkalmasak terápiára?

A kölyökkutyákat több alkalommal is tesztelik (születés után, pár napos korban, valamint a későbbiekben is). A tesztelést szakemberek végzik különböző kritériumok alapján. Azonban nem csak tesztelt kölyökkutyából lehet terápiás kutya. Gyakran átlagos, hétköznapi körülmények között született kölyökkutyából is lehet segítő kutya. Több példát is tudunk, amikor menhelyről származó kutyából lett terápiás kutya. Vannak klasszikus fajták (golden retriever, labrador, spániel, uszkár), amelyek alkalmasak a feladatra. Azonban mindig az egyedet kell kiválasztani. Annak az egy kutyának a temperamentumától függ, hogy alkalmas-e a terápiás munkára.

3. Milyen vizsgán kell megfelelniük a kutyáknak?

A kutyáknak a felvezetőjükkel együttesen két szakaszból álló tanulási folyamatot kell teljesíteniük. Az első szakaszt egy nagyon komoly „temperamentum vizsga” zárja, ahol kutya és gazda együttműködve teljesíti a kötelező feladatokat. A vizsga célja, hogy megvizsgálják a kutya és gazdája együttműködését, különböző helyzetekben a terhelhetőségét, szocializációját, valamint tartalmaz a vizsga alap engedelmességi feladatokat is. A temperamentum vizsga után 8 hónapon belül kerül sor a terápiás záróvizsgára, ahol a felvezető a kutyájával gyermekcsoportban egy teljes foglalkozást végig teljesít előre meghatározott szempontok és tervezet alapján. Természetesen ezt a vizsgát is sok-sok gyakorlás előzi meg. A folyamatot végig habilitációs kutyakiképző irányítja és segíti.

4. A kutya mellett fontos szerepet tölt be a kutya gazdája. Kiből lehet kutyás terapeuta?

Gyakorlatilag bárkiből, aki a fent említett követelményeknek eleget tesz, szereti a kutyákat, társnak tekinti őket, kitartó és elhivatottnak érzi magát ehhez a feladathoz.

5. Hogyan épül fel a kutyás terápia?

A kutyás terápia 3 típusa:

• Állat-asszisztált pedagógia:

Iskolába, óvodába, tanítási órákra, foglalkozásokra visszük be a kutyát. Ő is „dolgozni” megy. Könnyen megtaníthatjuk különböző feladatokra, bevonhatjuk a tanítási órába (pl. a hámjára erősített kistáskában feladatokat visz a gyerekeknek). A tanítási folyamatban motivációs segítőként van jelen.

• Állat-asszisztált terápia:

Terápiás, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokra visszük be a kutyát, szintén motivációs társként. Ebben az esetben a terápiát kitűzött fejlesztési céllal, előre eltervezett fejlesztési terv alapján, meghatározott keretek között végezzük, és a fejlődést ellenőrizzük, feljegyezzük.

A terápia hatására a fogyatékosságból eredő hátrány kompenzálódik. A csoport vagy az egyén figyelmi funkciói (koncentráció, terjedelem, terhelhetőség), feladattartása, feladattudata, kitartása fejlődésnek indul. A viselkedés/magatartás, az érzelmi, akarati funkciók pozitív irányú kimozdulása figyelhető meg, a fegyelem, a felelősségtudat és a felelősségérzet terén változások láthatóak. Fejlődnek a nagy mozgások, a finommotorika, a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, korrigálódnak a tartási hibák.

• Állat-asszisztált aktivitás:

Ebben az esetben csak a kutya jelenlétének jótékony hatását használjuk ki, konkrét fejlesztés nem történik, nincs konkrét fejlesztési célunk. A kutya simogatása, szeretete, szőrének puhasága pozitív fiziológiás hatást gyakorol az adott csoport tagjaira. Idős embereknél gyakran használjuk ezt a formát. A kutya pozitív hatása mellett könnyebben indul el a kommunikáció is.

6. Milyen területeken alkalmazhatók a terápiás kutyák? Milyen korosztálynak ajánlott?

A kutyás terápia széles körben alkalmazható: iskolai keretek között (iskolai oktatás, óvodai nevelés), kórházban, idős otthonokban.

7. Milyen pszichés, testi, kognitív, szociális hatása van a kutyával való terápiának?

Bármelyik típusát alkalmazzuk a kutyás terápiának, általánosan elmondható, hogy bővíti a célcsoport kutyával, kutya tartásával, gondozásával kapcsolatos ismereteit. Megismerik viselkedését, megtanulnak közeledni hozzá, szoros kapcsolatba kerülnek vele.

Bizonyított tény, hogy a kutya folyamatos jelenléte pozitív hangulatot teremt, oldja a szorongást, a feszültséget, normalizálja a vérnyomást és a szívműködést.

A rendszeres találkozás az állattal kötődést teremt. Ha a gyerekek szeretettel közelednek a kutya felé (ebben a felvezetőnek fontos szerep jut) ő is egyre ragaszkodóbb és kezdeményezőbb lesz, barátság alakul ki. Hiszen a kutya, ha jól bánnak vele feltétel nélküli szeretetet tanúsít. Egyre jobban fog figyelni a gyerekek utasítására is.

A terápiás kutya közelében a gyerek biztonságban érzi magát, hiszen kiszámítható, a kezdeményezést mindig örömmel fogadja, mindig szívesen játszik. Egyetlen eset kivétel, ha fájdalmat okoznak neki. Azonban sosem támad a fájdalmat okozóra, félre vonul, kivonja magát a helyzetből. (Ebben az esetben is fontos szerepe van a felvezetőnek. Észre kell vennie és meg kell védenie kutyáját.) A gyereknek meg kell tanulnia, mi történik, ha túllépi a határt. Ha újra szeretne a kutya közelébe kerülni, játszani vele, meg kell találnia a megfelelő bánásmódot.

A kutyás terápia alatt leginkább testbeszédet alkalmazva létesítünk kapcsolatot a kutyával, ezáltal egy idő után az emberek nonverbális kifejezéseire is szenzibilisebbek leszünk.

8. Kik és hol kérhetnek segítséget?

Intézmények, magánszemélyek egyaránt kérhetnek segítséget.

Alapítványunk elérhetősége: www.kutyavalegymosolyert.hu.A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület honlapján, www.matesze.huminden Magyarországon található segítőkutyás egyesület elérhetősége megtalálható.

[powr-comments id="6af1a163_1670243629285"]