Specifikus tanulási zavarok: diszgráfia

A diszgráfia jelentése: írászavar. „A diszgráfia a tanulási zavarok egyik formája, amely az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg. Okaiban és tüneteiben nagyon hasonlít a diszlexiához, csak ez esetben nem szóban, hanem írásban jelentkeznek a problémák. A diszlexia és a diszgráfia sokszor kombinálódik is egymással.

A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is.

Számít az is, hogy valakinek az írás mellett van-e beszédészlelési problémája, és az mennyire súlyos. Például képes-e a gyerek bizonyos hangokat megkülönböztetni egymástól. A sérült beszédészlelés miatt az érintettek könnyen cserélhetnek például zöngés és zöngétlen hangokat, ami írásban is leképeződik. Például ha a b és a p hang között hallásban nem tudnak különbséget tenni, akkor írásban sem fogják tudni helyesen alkalmazni ezeket. Vagy, ha nem tudják megfelelően hangokra bontani a szavakat, illetve a betűk helyét azonosítani azokban, akkor az is írásban jelentkező tünetekhez vezethet.”

„A diszgráfia nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. A diszgráfiásnak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel. Ezek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladat számára.”

A diszgráfia tünetei

1. "Grafomotoros hibák:

    Ez általában akkor derül ki, ha tollbamondás során figyeljük a gyermek kézmosgását.

• görcsös-e a ceruzafogás,
• gyakran, feleslegesen felkapkodja a ceruzát,
• egymáshoz a vonalvezetésben hasonló betűket téveszt (u-v, a-o, f-l-b-h-k) vagy egy-egy nehezebb betűt különféle vonalvezetési stratégiákkal ír le. Ebből arra következtethetünk, hogy a grafomotoros emlékezete gyenge.

2. Az olvasásban fellépő hibáknak megfelelő hibák:

• betűtévesztések az olvasásban fellépőknek megfelelően,
• jelezett betűtévesztések: a hiba nem jön létre, de a gyermek egyes betűk előtt elakad, hogy gondolkodjon rajtuk. Vannak rosszul elkezdett betűk: pl. olyan "m", melynek mindkét lefutó szárán horog van; vagy olyan "g", amelynél először kissé felfelé húzta a ceruzát, mintha "k"-t akart volna írni,
• betűkihagyások és -betoldások,
• szótagkihagyások és -betoldások,
• reverziók (betűsorrendcsere) - ezek az írásban ritkábban fordulnak elő. Jelen esetben viszont minden bizonnyal nem iránytévesztésen alapul (mert a gyerek balról jobbra írva követi el), hanem talán a hangok időrendjének hibás analízisén.

3. A szöveg tagolásának hibái: 

• egybeírási és különírási hibák,
• a szöveget tagoló írásjelek (főként a mondatvégiek) elhagyása,
• a nagybetűk használatának hibái.

4. Helyesírási hibák:

• például a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni,
• kettőz ott, ahol nem kellene, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kellene,
• a magánhangzókra elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja,
• a hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö...) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése különösen nehéz a számára,
• másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget.

5. A tanuló nem tudja megjegyezni a tollbamondott szöveget:

• kihagy vagy megváltoztat szavakat,
• mondatrészeket,
• megváltoztatja a szórendet.

6. Az írás tempójának lassúsága:

• meglassult pszichomotorium,
• rossz, fárasztó vonalvezetés,
• a betűk alakján való gondolkodás,
• az írással kapcsolatos negatív motiváció." 

Okai

„A diszgráfia okai egyaránt lehetnek az észlelés zavarai és a mozgáskoordináció problémái is. Okozhatja a tér- és időbeli, látás- és hallásbeli elemző és összetevő folyamatok fejletlensége, az íráshoz szükséges képzetek kialakulatlansága, a térbeli és az időbeli tájékozódás nehézsége, és az átkódolás problémái.”

Formái

1. "Formai diszgráfia: Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen íráskép.

2. Tartalmi diszgráfia: Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt." 

„A diszgráfia nem betegség, nem is fogyatékosság. Ha a szülő észleli a tüneteket, akkor minél előbb forduljon szakemberhez, logopédushoz. Ha pedagógus jelzi a szülőnek, hogy diszgráfia állhat a háttérben, nagyon fontos, hogy a szülő ebben a segítő szándékot lássa, ne esetleg valamiféle megbélyegzést, hiszen végső soron rajta múlik, hogy mikor kerül a gyermek szakemberhez: márpedig minél hamarabb, annál hatékonyabb lehet a fejlesztés, aminek elmaradása fölöslegesen megnehezíti a gyermek további életét.

A szülő is, a pedagógus is feltétel nélkül fogadja el olyannak a gyermeket, amilyen, és ahogy tudják, motiválják őt. Dicsérjék, bíztassák, és ne keserítsék el, hogy más gyerekek esetleg ügyesebbek, könnyebben veszik az akadályokat. Keressék meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyják, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyermeket korábbi önmagához mérjék, és ne másokhoz. A gyakorlás legyen érdekes, változatos, gyakori szünetekkel, és juttassa a gyermeket sikerélményhez. Ne feledjük, hogy a nem tanulási célú közös játékok is segítenek a gyermek fejlődésében.

A diszgráfia nem javul a sok másoltatással, hanem speciális kezelést igényel. Leküzdése sokszor nehezebb, mint a diszlexiáé.

Az íráskészséget diktálással fejlesztik: eleinte betűket és szótagokat mondanak tollba, később egyes szavakat. Megfigyeltetik és alaposan áttanultatják a betűk és a betűkapcsolatok formáját. A kezelés későbbi szakaszaiban a tanulónak képekről kell beszélnie, egyes szavakat mondania, mondatokat befejeznie.

A helyesírás javítására először a képességeket fejlesztik. A ritmusérzék, az alaktagolás, a hallási figyelem és felismerőképesség, és az emlékezet egyaránt fontos a helyesírás szempontjából. A nyelvtani elemzés is fejlesztésre szorulhat. Külön figyelmet fordítanak a szavakban megnyilvánuló és a mondatokban megjelenő hibákra.

A fogalmazási képesség növelése érdekében a tanulónak képekről kell mondatokat mondania, majd szöveget alkotnia. A szókincs gyarapodásával párhuzamosan leíratják a különféle szempontok szerint (szófaj, jelentésmező, mondatrész, ellentétek, csoportosítások) gyűjtött szavakat.”

„Ha óvodás korban észlelik a magasabb rizikót, segíthet, ha a gyerek prevenciós órákra jár. Ennek során fejlesztik a nagy- és finommozgást, a térbeli tájékozódást (ez a diszgráfia esetében nagyon fontos), a memóriát, a beszédkészséget és a szókincset. Ha a gyerekeket nem szűrik ki, és a probléma már csak az iskolában derül ki, akkor a foglalkozásokon az írásképességet is fejlesztik.”

A diszgráfiások szakértői vélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól, a helyesírás tantárgyrész értékelése, minősítése alól.

A diszgráfiásokat súlyos helyzetben fel lehet menteni bizonyos tantárgyak osztályozásából, valamint kaphatnak egyéb kedvezményeket is.

Amennyiben a tanuló szakértői vélemény alapján mentesül bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól, vagy javasolták például az írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérést, akkor a Nkt. 56. § (2) bekezdése alapján, az érettségi vizsgán - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - választhat másik tantárgyat, illetve kérheti a kedvezmények érvényesítését.

Forrás: Meixner Ildikó A dyszlexia prevenció, reedukáció módszere Budapest, 2000.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszgráfia

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/diszgrafia/1177

https://fejlesztok.hu/kezdolap/37-diszlexia/425-a-diszgrafia-tunetei.html

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Szóljon hozzá a témához, vagy kérdezzen szakértőinktől!

[powr-comments id="399e7063_1636533719763"]