Iskolai lemorzsolódást csökkentő program- Önismereti csoport működésének hatása az iskolai teljesítményre, pályaválasztásra
A korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás az Európai Unió 2020-as stratégiájának egyik kiemelt témája, mivel számos kutatás bizonyítja, hogy nemcsak az egyén jóléte és munkaerőpiaci pozíciója függ az iskolai végzettségtől, hanem egy-egy ország versenyképességét is meghatározza az iskolázatlan réteg nagysága.
Magyarországon sok esetben iskolai kudarcok sorozata előzheti meg az iskolából való végleges kiesést, iskolaelhagyást. Ezek már az általános iskolában megmutatkozhatnak a tanulási nehézségekben, magatartásbeli problémákban, gyakori hiányzásokban, évismétlésekben. A folyamat gyakran együtt jár a negatív önértékelés, önbizalomhiány kialakulásával és az ebből fakadó motiválatlanság és kilátástalanság érzésével. Mindezek együtt a tanulmányi jegyek, teljesítmény romlásához, és akár korai iskola elhagyáshoz is vezethetnek (Kállai,2004).
Fontos tehát, hogy a szülők, családtagok, pedagógusok felismerjék és komolyan vegyék a figyelmeztető jeleket, hiszen annál a diáknál, ahol az adott tanévben a tanulmányi átlageredmény közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válhat szükségessé.
A nemzetközi és hazai jó gyakorlatok tanulságai alapján az alábbi lépések lehetnek célravezetőek a lemorzsolódás megelőzésében:
- a fiatalok egyéni problémáinak feltérképezése
- az iskolaelhagyó fiatalok megfelelő időben (még az iskolaelhagyás bekövetkezte előtt) történő elérése
- a személyre-szabott szolgáltatások (például képzés, mentorálás, tanácsadás, pályaorientáció, önismereti tréning) kialakítása
- a tartós mentorálás elérhetősége
- a helyi szereplők együttműködése.
Az önismereti tréningek azonban nem csak a korai iskolaelhagyás elkerülése érdekében fontosak, hiszen a serdülőkor a tanulmányokon kívül egyéb nehézségekkel is terhelt időszak. A felnőtté válás érdekében tett első lépések tele vannak buktatókkal. Az útkeresésnek az időszakában az önbecsülés, az önbizalom és az önismeret nagy szerepet játszanak az önazonosság erősítésében, a reális jövőbeli tervek kialakításában és megfelelő iskola, foglalkozás kiválasztásában is.
A nehézségek közepette segítséget jelenthet életük több területén is a megfelelően fejlett önismeret.
Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is (Dévai 1980). Önismeretre a hétköznapok során is szert tehetünk, ha megfigyeljük és megértjük saját reakcióinkat és mások ránk adott reakcióit. Ezek alapján rájöhetünk arra, hogy mi az bennünk, ami hatékonyan működik, jólétünk szolgálatában áll (pl. kitartásunk miatt elérhetjük céljainkat) és mi az, ami hátráltat bennünket. Ha látjuk, hogy mik az erősségeink, akkor tudjuk, hogy mire alapozhatunk. Ha látjuk, hogy mi az, ami nehézséget okoz számunkra, akkor megpróbálhatjuk a negatív következményekkel járó reakcióinkat megérteni, majd átalakítani olyan módon, hogy saját vágyainkat, céljainkat szolgálhassák.
Az önismeret forrásának egyik alkotó eleme a helyes énkép és önértékelés. Akinek reális az önértékelése, jobban eligazodik a világban, erkölcsi problémáit sikeresebben oldja meg. Az ember akkor lehet igazán kiegyensúlyozott vagy “békében” saját magával, ha az önértékelése és önismerete nagyjából fedi egymást.
A pozitív énkép kialakítása rendszerint nagy kihívást jelent a személy számára, különösen mivel a közösségek gyakran pontatlan, túlzó sok esetben irreális elvárásokat támasztanak az emberekkel szemben.
Az önismeret fejlődése egy folyamat és minden életkorban megvan a fejlődés lehetősége. Az önismereti folyamatot szerencsés esetben önelfogadás követi.
Az önismeret fejleszthető egyedül, csoportosan, illetve egyéni terápia keretében is.
Az önértékelés és önismeret fejlesztésének egyik leghatékonyabb formája a csoport. Tapasztalat, hogy amit a csoporttagok egyformán látnak, azt az egyén viszonylag könnyedén el tud fogadni, és az így szerzett tapasztalatok alakítják az önismeretet. A csoporttagok reakciói és visszajelzései alapján lehetőség nyílik az egyén számára saját és emberi kapcsolataik őszinte, megélésére és az eredeti érzelmi élmény korrekciójára. Ez a tapasztalat egy lehetőség arra, hogy az önismeret és helyes önértékelés fejlődjön, megfelelő szintre kerüljön.
Látva a serdülők önismeretének fejlesztéséből fakadó előnyöket a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál 2021. október, november, december hónapban továbbtanulás előtt álló diákok számára önismeret fejlesztését, iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó csoportfoglalkozások indulnak.
A Dr. Spartá Romana Patrizia pszichológus által vezetett, 4 alkalmat felölelő 2 órás foglalkozások teljesen díjmentesen vehetők igénybe. Az önismereti alkalmak remek lehetőséget biztosítanak a diákoknak, hogy önmagukat, képességeiket, készségeiket jobban megismerjék, elősegítve ezzel a sikeres pályaválasztást, csökkentve ezzel a későbbi iskolai lemorzsolódást.
Jelentkezni és további információt kérni az alábbi e-mail címen vagy telefonszámon lehet:
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. vagy 70/425-7348
Források, felhasznált irodalom:
Dévai Margit (1980): Énkép-korrekció. Önismereti játékmódszerrel a serdülőkorban. Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Budapest.
Kállai Gabriella (2014) A gyermekvédelmi rendszer és az iskola kapcsolata a korai iskolaelhagyás megelőzéséért. Iskolakultúra 2014/5
https://pszichologuskereso.hu/problem-groups/onismeret-onertekeles-zavarai
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/gyakorlati-eszkozok-az-iskolai-lemorzsolodas-csokkentesehez
http://oktataskepzes.tka.hu/hu/korai-figyelmezteto-rendszer-151003122456
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9piskolai_lemorzsol%C3%B3d%C3%A1s
[powr-comments id="9d0b829a_1623653794179"]