Értékelés és minősítés alóli mentesítés figyelembe vételének jelentősége pályaválasztás esetén
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A köznevelési törvény a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések, illetve az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék.
A sajátos nevelési igényű tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a speciális oktatáshoz szükségesek. A szülő ezért a szabad iskolaválasztási jogának gyakorlása során kötve van azokhoz az iskolákhoz, amelyek e sajátos feltételekkel rendelkeznek.
A továbbtanulás szempontjából rendkívül fontos, hogy a tanulók a mentesítést érettségi tárgyakból is kérhetik. Amennyiben azt megkapta a tanuló, az érettségi jelentkezéskor a vizsga egyes részei alól való mentesítést külön kell kérni.
Középfokú beiskolázás, középiskolai jelentkezés:
A középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények az SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket – a jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat.
A felvételi kérelmek benyújtásakor célszerű a továbbtanulásrakiválasztott középiskolát ellátniminden információval a BTMN, SNI tanulókról!
A jelentkezési lapokat az általános iskolák töltik ki 8. osztályban, ehhez szülői kérelem, szakértői vélemény csatolása mindenképpen fontos (bizonyosodjon meg a szülő arról, hogy megtörtént-e a csatolás), mert ezek ismeretében juthatnak olyan információhoz a középfokú iskolák, amelyek befolyásolhatják, hogy milyen képzésben tudják fogadni a tanulót!
Minden egyes középfokú intézmény maga határozza meg, hogy saját felvételi eljárásban milyen módon számítja ki a BTMN, SNI tanulók pontszámát.
A szülőknek és a tanulóknak a felvételi eljárás megkezdése előtt az alábbi információkról érdemes tájékozódniuk minden középiskolában, ahová februárban be kívánják adni a jelentkezési lapokat:
- A továbbtanulásra kiválasztott iskola a BTMN, SNI tanulókra milyen speciális felvételi elbírálási szabályokat határoz meg.
- Ha a kiválasztott középfokú iskola előírja a felvétel feltételeként a központi írásbeli vizsgát, akkor az írásbeli vizsgára jelentkezés előtt kell az iskolával egyeztetni, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán (egyik, vagy mindkét tantárgyból), vagy a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is elbírálják a felvételit.
- A BTMN, SNI tanulók – a szakértői véleményben leírtak alapján – a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérhetik a központi írásbeli vizsga alóli felmentést.
- Ha a BTMN, SNI tanuló egyik vagy mindkét tárgy írásbeli vizsgája alól felmentést kap a kiválasztott középfokú iskolától, akkor a központi írásbeli vizsga eredményei helyett más módon mérik fel a tanuló tudását, bírálják el felvételi jelentkezését. Ez több kiválasztott középfokú iskola esetében más és más lehet!
- Az SNI tanuló a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:
- Időhosszabbítás, hosszabb felkészülési idő biztosítása.
- Az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszközök használatának engedélyezése.
- A vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés.
Fontos szempontok a választásnál:
- Legyen integráló az intézmény, mert csak itt érvényesíthetőek a szakértői véleményben előírt kedvezmények, mentesítések.
- Kit tud befogadni az iskola a mozgásszervi, az érzékszervi (látási, hallási), az értelmi vagy beszédfogyatékos, a halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral, az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő SNI tanulók közül?
- Egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés technikumokban és szakközépiskolákban!
- Tantárgyi értékelés alóli mentességek esetén körültekintően kell szakmát választani, mert nem lehet mentesíteni a tanulót a gyakorlati vizsgatevékenység alól
- A BTMN státusz a középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig tart, az SNI státusz a felsőoktatásban is érvényesíthető, többletpont kapható érte.
Felsőoktatásba jelentkezés:
Milyen szakra jelentkezhet a sajátos nevelési igényű tanuló, fogyatékossággal élő személy?
Ebben a kérdésben több dolgot érdemes szem előtt tartani. A két legfontosabb tényező a pályaválasztásban a reális önismeret és az érdeklődési kör.
A jelentkezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fogyatékossága nem jelent-e olyan nagyfokú nehezítő tényezőt az adott szak elvégzésében, amely miatt kudarcok érhetik, esetleg nem tudja tanulmányait befejezni. Például egy diszkalkulia diagnózis (számolási zavar) megléte esetén nagy valószínűséggel nem fog a fiatal matematika szakra jelentkezni, azonban nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy ha pl. a szociológia érdekli, akkor olyan tárgyakat kell majd tanulnia, amelyek komoly matematikai kompetenciák meglétét feltételezik (pl. kutatásmódszertan, statisztika, stb.).
Habár a felsőoktatási törvény előírja, hogy indokolt esetben a SNI-s hallgatót mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, azonban ez a mentesség nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Mivel a szociológia alapszak képzési és kimeneti követelményében az adatgyűjtés, és feldolgozás, adatelemzés is szerepel, így a fent említett tárgyak alól nem adható mentesség.
Mielőtt szakot választ a leendő hallgató, érdemes elolvasni az adott egyetem honlapján a szak képzési és kimeneti követelményeit és a tantervet is!
Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. Érdemes tájékozódni a választott felsőoktatási intézmény honlapján és a www.felvi.hu honlapon arról, hogy ezek a vizsgálatok, vagy vizsgák a gyakorlatban mit jelentenek.
Vannak pl. olyan intézmények, amelyek bizonyos szakok egészségügyi vizsgálatához egy háziorvosi igazolást kérnek arról, hogy az illetőnek nincs tartós, krónikus betegsége, más intézmények pedig a hallgatót nyilatkoztatják arról, hogy nincs olyan betegsége, amely az adott szak elvégzését akadályozhatja.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a sajátos nevelési igényű jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések úgy, hogy ezen kedvezményeknek a fogyatékosság, sajátos nevelési igény jellegéhez kell igazodniuk és nem vezethetnek a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.
Mivel ebben a kérdésben az adott intézmény szabályzata a mérvadó, érdemes ezt is a honlapon megkeresni, de talán még jobb megoldás, ha a jelentkező személyesen kér információt akár a tanulmányokért felelős dékán-helyettestől, vagy a tanulmányi osztály vezetőjétől.
Fogyatékosság miatt felsőoktatásba jelentkezéskor 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:
a) mozgásszervi,
b) érzékszervi,
c) beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.),
d) pszichés fejlődési zavarral küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.),
e) autizmus spektrum zavarral küzd,
f) több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.
Az Nkt. megkülönbözteti egymástól a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fogalmát, ezért a tanulási zavar (mint a sajátos nevelési igény egy meghatározott kategóriája) és a tanulási nehézség (mint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség egy meghatározott kategóriája) elkülönül egymástól. Az Nft-ben meghatározott fogyatékosság az Nkt-ben meghatározott sajátos nevelési igénynek felel meg, erre adható többletpont. Az Nkt-ben meghatározott tanulási nehézség viszont nem minősül fogyatékosságnak, így arra többletpont nem adható.
A sajátos nevelési igényről, vagy a fogyatékosságról szóló szakértői véleményeket az elektronikus jelentkezés alkalmával kell feltölteni és sikeres felvétel esetén a beiratkozáskor kell az eredeti dokumentumokat bemutatni.
Forrás:
https://mszb-vmpsz.webnode.hu/_files/200000129-1694e178ed/Mentesitesek.pdf?fbclid=IwAR2e1ZMhFmjWgsjyvIQtYGbDpkJT2maarqbnOxU8GCLWaRgqvd0xA4PzCJA
[powr-comments id="9f45db0e_1612340651216"]