Minden, ami iskolakészültség

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felmérésének területei

Az iskolakezdés kérdése gyakran okozhat tanácstalanságot és kételyeket a szülőkben. Mikor kezdje gyermekünk az iskolát? Elég érett-e hozzá? Maradjon-e még egy évet az óvodában?

De mi is az iskolaérettség, miben kell a gyermekeknek kellően fejlettnek lenniük?

Az iskolaérettség olyan idegrendszeri érettségi állapotot jelent, amelyet nem lehet siettetni, gyorsítani vagy kierőszakolni.

Ahhoz, hogy az iskolai elvárásoknak meg tudjon felelni a gyermek, szükséges a testi-lelki-pszichés- és szociális érettség elérése az óvodáskor végére.

Az iskolaérettség elérése egy tanulási folyamat eredménye, melyet számos tényező befolyásol, mint például a család, a környezet, betegségek, illetve bizonyos pszichikai funkciók megfelelő működése.

Az óvodáskor végére a megfelelő ütemben fejlődő gyermek éretté válik az iskolára, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, kialakulóban van a fogalmi gondolkodása, képes alkalmazkodni a szabályokhoz, kialakulóban van a feladattudata, képes gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő módon kifejezni. Családjáról, környezetéről, saját magáról alapvető ismeretekkel rendelkezik.

Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de nehézséget okozhat. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

Vegyük sorra a képességek, készségek 5-6 éves korban jellemző érettségi szintjét, ami az iskolakezdés során jó alapot nyújt az iskolai tudás megszerzéséhez:

• Általánostájékozottság: Egy hat éves gyermek meg tudja mondani a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását, testvérei nevét.
• Testséma: Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, testrészeit biztonsággal. Felismeri, megnevezi, megmutatja az alábbi testrészeit: váll, kar, térd, homlok, comb, derék, fül, szemöldök, csukló, boka. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.
• Figyelem: A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. Iskolás korra alapvetőnek kell lennie annak, hogy a gyermek képes a figyelmét viszonylag hosszabb ideig is összpontosítani – akár olyasmire is, ami nem érdekli különösebben. Képes legyen legalább 10-15 percig aktívan folyamatosan figyelni egy adott feladatra. A 6-7 éves korosztály akár fél óráig is oda tud figyelni egy új, érdekes feladatra, ha kellően motiváló és érdekfeszítő a feladat. A 45 perces osztatlan figyelmet természetesen nem lehet elvárni tőlük, hiszen ennyi idő alatt egy felnőtté is elkalandozik.
• Motiváció, kíváncsiság: Maga a megtanulás, a feladat sikeres megoldása jelenti a motivációt. Keresi azokat a helyzeteket, amelyben fejlődhet, tanulhat, ügyesedhet.
• Feladattudat, feladattartás: Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Szabálytudata kialakult. Ismeri, elfogadja és betartja a csoport belső szabályait.
• Írásmozgás- koordináció, mely az írás elsajátításához szükséges finommotorikus készségek összességét jelenti. Szem-kéz koordinálásra van szükség az íráshoz, akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.
• Beszédhang hallás: Az olvasás írás egyik feltétele, hogy a beszédhangokat változó hangkörnyezetben tudjuk észlelni. A beszédhangok megkülönböztetésének legfontosabb jele, hogy a gyermekek biztosan meghallják és felismerik a beszédhangok között lévő finom különbségeket, például képesek megkülönböztetni pusztán hallás útján a sz és z beszédhangokat.
• Kommunikációs és nyelvi képességek: Képes követni összetett, több különböző összefüggést tartalmazó utasítást. Szívesen vesz részt a felnőttek beszélgetésében. Aktív szókincse 2000 szóra tehető. Képes elismételni a hallott történetet. Kiejtése szinte teljesen tiszta (csak az r ejtése tér el a tipikustól), a nehéz és hosszú szavak kiejtése sem okoz gondot. Szótagolva is tud beszélni.
  Az óvoda nagycsoportja a nagy mesélés korszaka. Képes már hosszabb, például nép- vagy tündérmeséket is megérteni, és a vele megesett eseményeket vagy más, hallott történeteket sorrendben helyesen elmesélni. Ebben az időszakban születnek a szinte végtelenített mellérendelő mellékmondatok „… és akkor a, … és aztán”. Szókincse bár nem robbanásszerűen, de folyamatosan gyarapszik, ahogyan a tágabb környezetet megismeri. Egyre pontosabban igazítja mondanivalóját az aktuális beszélőtárshoz.
• Elemi számolási készség: Az iskolába készülő gyermeknek biztonságosan kell tudnia számolni 20-as számkörben, illetve a 10-es számkörben tárgyak segítségével matematikai műveleteket (összeadás, kivonás, kiegészítés, csoportosítás, stb.) kell tudnia végezni. Formákat (négyzet, kör, háromszög, téglalap) felismeri, szortírozza, Ritmikus sort adott szabály szerint folytat. Globális mennyiség felfogása (ujjakon, korongképen mutatott mennyiség felismerése kiszámolás nélkül) kialakult. Számemlékezete az elhangzás sorrendjében legalább 4 tagig, fordított sorrendben 3 tagig terjed.
• Gondolkodás: A nyelv fejlődése által lehetővé válik a gondolatok megfogalmazása. A gondolat újabb tettekhez vezet, a tettek újabb gondolatokat hoznak. A gyermek a számára megmagyarázhatatlan dolgokat továbbra is bontakozó fantáziájával igyekszik kiegészíteni. A fejében, de a játék közben is képes összeilleszteni a dolgokat, illetve egy jelenséget egyre kisebb részeiben is szemlélni. Már nemcsak azt tudja, hogy minden dolognak neve van, hanem azt is, hogy egyes dolgok hogyan függnek össze egymással. Kialakult a főfogalmak rendszere: például a kanalat, a villát és a kést együtt úgy is hívhatjuk, hogy evőeszközök. Ugyanígy például egy 3-4 képből álló sorozat eseményeit a megtörténés szerint rendezni tudja, és azt is el tudja mondani, mi történt vele például az uszodában.
• Emberrajz: Felismerhető legyen az alak, fej, törzs, karok, lábak, legyen rajta haj, ruha, legyen vastagsága, esetleg mozgást is ábrázoljon.

Az imént felsoroltak mellett az iskolába lépéshez szükséges a megfelelő testi, az érzelmi és szociális érettség is!

A testi fejlettség legszembetűnőbb jelei a következők:

• A tejfogak egymás utáni kiesése, és a nyomukban megjelenő marandó fogak.
• A kéztőcsontosodás megindulása, mely a szülők számára a határozottabb ceruzafogásból látható.
• Kialakult kezesség: Nem elvárás, hogy a gyermek jobb vagy balkezes legyen, az a fontos, hogy ne legyen keresztezett a dominancia és ne legyen kétkezesség, és alakuljon ki a domináns kézhasználat. (Kialakulásának hiánya nehézségek okozhat az írás és az olvasás elsajátításában: balról jobbra haladás, mint kötelező irány!).
• Optimális testi fejlettség (megfelelő testmagasság, súly, stb.) és egészségi állapot.
•  Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Az érzékszervek gyengesége nehezítheti a tanulást.

Az érzelmi érettség több szempontú:

• Fontos hogy a gyermek tudja kezelni a megélt kudarcait, tudjon veszíteni.
• Tűrje a monotonitást, mely gyakorlási, oktatási helyzetek miatt elengedhetetlen.
• Tudja késleltetni fizikai szükségleteit (evés, ivás, mozgás), a játék szükségletét, tudjon várni a mondanivalójával, amíg felszólítják.
• Tudjon konfliktust kezelni. - El tudja viselni, ha az iskolai környezetben nem ő a legfontosabb.
• Fontos, hogy meg tudja védeni saját énjének a határait.
• Tudja képviselni magát, ki tudjon állni magáért.

A szociális érettség kritériumai:

• Az iskola pedagógusaival, valamint iskolatársaival való kapcsolatteremtés képessége, hiszen nem mindegy, hogy az új közegben hogyan fogja magát feltalálni a gyermek, hogyan tud majd viszonyulni a különböző családokból érkezett gyermekekhez, tanító nénikhez.
• Fontos, hogy egy új közegbe be tudjon illeszkedni.
• Tudjon olyan barátot választani, akivel kiegyensúlyozott a kapcsolata.

A gyermek nem tekinthető iskolaérettnek, ha:

• még nem alakult ki az iskolás korra jellemző testformája;
• teherbíró képessége gyenge, fizikailag-szellemileg fáradékony;
• figyelme könnyen elterelődik;
• gondolkodása nem a tényeket ragadja meg, hanem a számára érzelmileg fontosakat;
• munkaérettsége nem megfelelő, játékos; - szabálytudata kialakulatlan;
• a kudarcot nehezen tűri;
• önuralma, akarata fejletlen, érzelmei uralkodnak felette;
• esetleg túl visszahúzódó, bátortalan, sok biztatást igényel.

Ilyen esetekben célszerű a gyermek számára még egy évet biztosítani, hogy a teljesítményhelyzet, megfelelés folyamatos terhe nélkül, az óvodában maradva érhesse el a megfelelő fejlettséget, érettséget. Az iskolaéretlen gyermek egész személyiségében vagy több részterületen lassabban fejlődik.

Fontos tehát, hogy ne túl hamar, de ne is túl későn engedjék a szülők gyermekeiket az iskolába. Ha visszatartjuk az óvodában azokat a gyerekeket, akik már életkorilag, érzelmileg, kognitívan és magatartásukat tekintve is iskolaérettek, azzal többet ártunk, mint használunk.

Bizonytalanság esetén fogadják el pedagógusaik javaslatát, észrevételeit, illetve kérjék a pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak segítségét.

Kép:

http://www.mackorendelo.hu/cikkeink/cikkek/szuloi-iskolaerettseg

Forrás:

https://www.obudai-csicsergok.hu/sites/default/files/downloads/fejleszto_tamogato_tevekenysegek.pdf

http://www.kandosuli.hu/sites/default/files/files/Iskolaerettseg.pdf

http://www.koragyermekkor.hu/a_gyermek_fejlodese/5_6_ev

https://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/Igy_valtozik_a_figyelem_ideje_a_gyerekeknel?aid=20180325210013

[powr-comments id="fc04e5c9_1604423144499"]