Meseterápia

„Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik.”

Az ember amióta beszélni képes történetekben őrzi és adja át tudását. Történetekben mesélünk a teremtésről, az életről, a halálról, a világ működéséről, a természet rendjéről, az ember életfeladatairól. Történeteket mondunk és mesélünk. Korábban a mesélés, mesehallgatás felnőtt tevékenység volt, az utóbbi kb. 100 évben váltak a mesék elsősorban gyermeki műfajjá. A régi korok mesemondóit nevezhetjük a múlt pszichológusainak, hiszen egy-egy nehezebb élethelyzetben az emberek hozzájuk fordultak, kértek egy mesét, mely az adott nehézség feloldásában segítségükre lehetett, „útbaigazította” őket. A mesék tehát természetes segítő és gyógyító erőként szolgáltak.

Napjainkban a mesék ugyanilyen segítő, iránymutató, szorongás és feszültségoldó, kiegyensúlyozó hatással rendelkeznek, csak ma már a felnőtteknek szükségük van a mesékhez való kapcsolódásban terapeuta segítésére. A gyerekeknél kicsit más a helyzet, ők életkori sajátosságaikból adódóan könnyen kapcsolódnak, könnyen értik és érzik a mesék szimbolikus tanításait.

Magyarországon többféle meseterápiás irányzat létezik, de talán a legismertebb a Boldizsár Ildikó nevéhez fűződő Metamorphoses Meseterápiás Módszer. A módszer alapvetése, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Lényege és legfontosabb célja a hallgatót kapcsolni a problémájához, élethelyzetéhez igazodó mesei érzésmintázathoz, mintát adni a problémák megoldásához, erőforrásokat mozgósítani a cselekvéshez, vagyis megteremteni a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételeket. A mesék és a terapeuták kísérik és támogatják az egyéneket az életútjukon.

A módszer alkalmazása rendkívül széles körben történik: a terapeuták mesélnek bölcsődéktől egyetemekig, kávéházaktól kórházakig, fogantatástól a halál pillanatáig.

Nevelési tanácsadás kereteiben a meseterápia megvalósulhat egyéni vagy kiscsoportos formában is. Általában a gyermekek által hozott kedvenc mese feldolgozásával kezdődik, megkeressük kik ők a történetben, hol, a mese melyik helyszínén látják magukat, milyen konfliktusok és megoldások mutatkoznak a mesében, kik a legyőzendő ellenfelek és kik a mesei segítők. Ezután a terapeuta célzottan választ a gyermek problémájához illeszthető mesét, melynek feldolgozása hasonlóan történik. A foglalkozásokon mindig használunk képzeleti játékokat, eleme az óráknak az érzékszervek élesítése és a testtudatosítás is. A mesékhez legtöbbször alkotó módon is kapcsolódunk: rajzolunk, festünk, agyagozunk. Célunk a természethez való kapcsolódások erősítése is, így gyakran használunk természetes anyagokat az alkotáshoz, például zöldségekből, gyümölcsökből embert készítünk, vagy gesztenyékből házat építünk, varázskövekre írunk. A gyermekek esetében ezt a fajta feldolgozást nem is feltétlen szükséges, hogy kövesse a ”tudatos” szintre emelés, a valós élethelyzettel való összeillesztés. A gyerekek tudat alattijában elültetődnek azok a megoldás magocskák, amelyek az adott érzelmi helyzet megjelenésekor kibontódnak.

Ajánljuk a meseterápiát személyiség és kreativitás fejlesztése szempontjából mindenkinek, szorongó gyerekeknek bátorságnövelésére, önbizalom növelésre, magas teljesítményorientáció esetén lélekfrissítésre, veszteségek feldolgozásának támogatásához, saját belső erőforrásokhoz való kapcsolódáshoz. Magatartási nehézségek esetén közösséghez való kapcsolódás élményének megéléséhez, szabálytudat erősítéséhez, a pozitív tulajdonságok és a pozitív énkép támogatásához.

A mesélés intim közege minden életkorban hidat teremt a gyermek és a neki mesélő felnőtt között, így minden szülő lehet ösztönös meseterapeuta, ha mesél. Kutatások alapján, az otthonukban rendszeresen mesét hallgató gyermekek számtalan előnnyel rendelkeznek a mesét nem hallgató társakhoz képest: anyanyelvi képességeik, érzelmi intelligenciájuk jobb, immunitásuk, optimizmusuk erősebb lehet, nagyobb valószínűséggel válnak olvasóvá, gazdagabb a képzeleti és fantázia világuk. Az olvasás technika elsajátítása könnyebb, és a szöveg megértése is igazoltan eredményesebb a rendszeresen mesét hallgató gyermekek körében.

Nevelési tanácsadás keretében szívesen ajánlunk korosztályhoz, vagy adott problémahelyzethez meséket otthoni olvasásra.

A témával kapcsolatos ajánlott irodalom:

Boldizsár Ildikó: Meseterápia

Kádár Annamária: Mesepszichológia - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Bajzáth Mária mesés könyvei

Köszönet a gondolatébresztő megírásában nyújtott segítségéért Bartyik Gitta pedagógiai szakpszichológus, gyógypedagógus, alkotó-fejlesztő meseterapeuta kollégánknak.

[powr-comments id="fc04e5c9_1604423144499"]